Ingatlanok Rovinjban. Tengerre néző házak, villák és lakások.

Rovinj Isztria nyugati partján, Porec és Pula között fekszik, a 2021-es népszámlálás szerint magában a városban mintegy 12 970 lakossal. Az óváros egy egykor tengerrel körülvett dombon emelkedik, a 18. század óta kapcsolódik a szárazföldhöz. A 2011-es népszámlálás szerint a lakosság kb. 11 százaléka az olasz kisebbséghez tartozott, ennek megfelelően Rovinjban olaszul is beszélnek. A Pula melletti repülőtérig kb. 40 km, Budapesttől autóval kb. 590 km, vagyis nagyjából hét óra az út.

Rovinj 1283 és 1797 között a Velencei Köztársasághoz tartozott, utána az első világháború 1918-as végéig Ausztriához, illetve Ausztria-Magyarországhoz, 1918 és 1947 között Olaszországhoz, ezt követően Jugoszláviához, az 1991-es függetlenség óta pedig Horvátországhoz. Az óváros jelképe a Szent Eufémia-templom: a mai barokk épület 1725 és 1736 között épült egy ókeresztény elődtemplom maradványai fölé. A 60 méter magas harangtorony már 1654 és 1680 között elkészült, a velencei San Marco campanile mintájára; a torony csúcsán álló Szent Eufémia-szobor egyben szélkakasként is szolgál.

A régi halászkikötőben ma is ott állnak a batanák, a vidék hagyományos, lapos fenekű fahajói. A 2004-ben alapított óvárosi Batana Múzeum őrzi építésük módját, és szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzésének jó gyakorlatait bemutató listáján. A part előtt fekszik a rovinji szigetvilág mintegy 22 szigete és szigetecskéje, köztük a Vörös-sziget és Sveta Katarina szigete, mindkettő kb. 15 perc alatt elérhető hajóval a kikötőből.

Az óvárostól kb. 1,5 km-re délre kezdődik a Zlatni rt erdőpark: 52 hektár fenyőerdő közvetlenül a tenger mellett, gyalog kb. 15-20 perc alatt elérhető. Kb. 9 km-re északra fekszik a Limski-csatorna, egy jó 11 km hosszú, fjordszerű öböl, amely osztriga- és kagylótenyésztéséről ismert.